Egy kép tegnapról nem hagy nyugodni. Metróaluljáró, sodródom a délutáni tömeggel, sálsapkakesztyű, sohatöbbetnemindulokelminuszbanszoknyában, whu-whu, mindjárt a metróban vagyok. Vagyis lennék, kis fennforgás van a lépcsőknél, a három biztonsági őr épp arrébb terel egy csövest. 

Nem durvák, még csak nem is drabális állatok, egyikük például egyenesen nő, persze a csöves sem nagy darab, talán mint én, olyan magas lehet, mellette egy kis virslitacskó pórázon, rajta akad meg a tekintetem. A kutyán zöld kutyaruha feszül, egész jó állapotú, tiszta. A csövesről ez korántsem mondható el, jobban szemügyre veszem, nini, de furcsa, bár tényleg nem nagyobb nálam hosszában, de ezt széltében bőven pótolja. Szinte gömb formájú a sok réteg ruhától, pedig a fején, a negyvenéves-forma, (valóban negyven? Vagy ötven is elmúlt már? olyan nehéz róluk megmondani) értetetlen fején látszik, cseppet sem kövér. Zavarodottan néz, göcsörtös kezében egy agyongyűrt, harmonika-forma narancssárga fecnit szorongat.
A szabadjegy a melegbe, de ma a varázslat nem működik, a meleg lenn marad, ő meg fönn. Tulajdonképp ez rendjén is van így.

Amíg utazom lefelé a lépcsőn, zavarodottan figyelem magam. Pont minap hőbörögtem egy csövessel, már a harmadik székre ült át a villamoson, nem bírom a szagukat sem, behányok, ezvan, drogkereső kutyának kellett volna inkább állnom, kényes az orrom. A bliccelőket sem szeretem, a metró pedig nem melegedő, igazából elégedettnek kéne lennem, végre valakik tették a dolgukat, de... hát elégedett, az nem vagyok. Eszembe jut az index cikk, eddig negyvenen fagytak meg a fővárosban, aztán felidézem a gömbformát, őrajta van elég meleg ruha, nem lesz itt gond, hessegetem el a gondolatot. A peronon még rossz egy kicsit, aztán elmúlik.
Most mégis itt ülök a gép előtt, és nem megy ki a fejemből a zavarodott, tétova tekintet, a téblábolás, a khaki-zöld gömb, a narancssárga harmonika, a kis tacskó-keverék a szép új, zöld kutyaruhában. És most jut csak az eszembe: kutyával biztos nem engedték be éjszakára sehová.

Ideje boltba indulnom, mert nem lesz már kenyér, én pedig bundáskenyeret akarok, meleg teával, valahogy most ezt. Már csak 6 nap a karácsony.